2019. április 13-27

Az idén április 23.-a és 27.-e között a Felvidéken jártunk, és a Rimaszombati iskola diákjait ismerhettük meg. Utazásunk első napján, délután Alsósztregován jártunk ahol tárlatvezetéssel megnéztük a Madách kastélyt.
Ebben a kastélyban írta Madách Imre nagy művét, Az ember tragédiájá-t .
A kastély termeit is az Ember tragédiája színeinek megfelelően rendezték be.
Alsósztregováról a Füleki várba mentünk, ami egy egykori vulkán lekopott bazaltperemére épült középkori erődítmény. A vármúzeumban megismer-kedtünk a város és a vár történetével, és láttunk egy nagyon izgalmas paleontológiai tárlatot is.

A második nap nagy részét Rimaszombaton, a testvériskolánkban lévő diákjaival töltöttük.
Megismerkedtünk átadtuk az ajándékokat és dolgoztunk a közös projektfeladaton.

Összeállítottuk és befejeztük az itthon előkészített vármaketteket, melyek csak újrahasznosított anyagokból készültek.

Délután megnéztük a Selmecbánya közelében lévő Szentantali Koháry-Coburg kastélyt. Ez a barokk kastély teljes épségben vészelte át a történelem viharait. Díszes termeiben bútorkiállítást láttunk, melyek egy része eredetileg is a kastélyhoz tartozott.
Az épület érdekessége, hogy a naptári évre utaló szimbólikát használtak a tervezésben, a 365 ablak mellett 52 terem, 12 kémény, 7 árkád, és négy bejárat lett kialakítva.

Selmecbányáról egy másik bányavárosba, Körmöcbányára buszoztunk, ami szinte már az otthonunk volt. Megnéztük a gótikus stílusú Szent Katalin-vártemplomot ami Körmöcbánya szimbóluma, és a város szinte minden pontjáról jól látható.

Itt Körmöcbányán megnéztük még Károly Róbert pénzverdéjét, ami az Európai Kulturális Örökség része. A körmöcbányai pénzverde az egyik legrégibb olyan intézmény nemcsak Európában, de az egész világon, amely folyamatosan működik hét évszázada.

Útban a szállás felé megálltunk Besztercebányán és tettünk egy sétát a belvárosban.

Málnapataki szálláshely: A szálláson kedvünkre szórakozhattunk az alagsorban található bárban illetvea játékteremben is. Bármikor visszamennénk.

Harmadik napon először Krasznahorka várát látogattuk meg. Ezt a felvidéki erődítményt a legszebb középkori várként tartják számon Szlovákiában. A várat 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család. 2012-ben egy hatalmas tűzvész elpusztította a tetőszerkezetet, helyreállítás még most is zajlik, a vár majd csak 2020-tól lesz látogatható, ezért egy rövid túrát tettünk a vár körül, majd tovább mentünk a Betléri Andrássy kastélyhoz.
Ez a kastély a történelmi Magyarország egyik legnagyobb épségben fennmaradt, eredeti bútorokkal berendezett kastélya. Az Andrássy család 1945- ig lakta a kastélyt és az államosítás után az eredeti berendezést megtartva rögtön múzeum lett, így kis időutazás volt a kastély termeiben tett látogatás hiszen nagyrészt eredeti 1700-as, 1800-as évekből származó bútorokkal, berendezési tárgyakkal, műtárgyakkal, festményekkel berendezett szobákban tulajdonképpen beleláthattunk az Andrássyak főúri mindennapjaiba. Nagyon szép volt.

Betlérről Rozsnyóba mentünk tovább, ahol felmásztunk a főtér közepén álló reneszánsz őrtoronyba. Ezt a tornyot a töröktől való félelmükben építtették a rozsnyóiak. A 38 m magas torony 1766-ban leégett, s a helyreállításakor eredeti fölső részét körfolyosóval és zsindelytetővel pótolták.

A negyedik napon Lőcsén, Késmárkon és Poprádon voltunk. Lőcsén indítottuk a napot egy sétával. Láttuk a középkori belvárost, a városházát.
Késmárkon megnéztük Thököly- várat. A kiállításon megismertük a vár történetét és láttuk az első magyarországi röntgen készüléket.
Utána elsétáltunk a két egymás szomszédságában álló késmárki evangélikus templomhoz. A nagyobb, feltűnőbb, újabb épület a 19. században épült. Vörös kupoláját jól látni a város körüli dombokról.

Magyar szempontból nevezetessége, hogy itt található Thököly Imre sírja. Az úgynevezett újtemplom mellett áll, egy kívülről vakolt fatemplom, mely az Unesco épített kulturális világörökségének részét képezi.
Úton Poprád felé megcsodáltuk a Magas -Tátra csipkés csúcsait és a Poprádi-tavat.
Poprád legszebb és történelmileg legjelentősebb része Szepesszombat. Itt is sétáltunk egyet, és megcsodáltuk a jellegzetes szepesszombati polgárházakat, melyeknek ismertetőjele a magas, zsindellyel fedett, hatalmas, kiugró, oromzatos kontytető. Ezeket tímár-házaknak hívják.

Az ötödik napot Kassán töltöttük. Kassa a Felvidék hajdani kulturális központja magyar történelmi emlékekben nagyon gazdag város. Többünknek ez a város tetszett a legjobban. Én személyesen visszamennék, mert úgy érzem még nem láttam mindent.
A város legfőbb látnivalója a kassai dóm 13. századi alapokra épült. Legnagyobb építettője Zsigmond és Mátyás király voltak a legszebb részek az ő uralkodásuk alatt épültek. Sok tűzvész után jelenlegi formáját Steindl Imre, aki a budapesti Parlament tervezője, 1877-96 között alakította ki. Ekkor épül az északi hajó alá a Rákóczi-kripta, nemzeti zarándokhelyünk.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem több szálon is kötődik a városhoz, a székesegyház kriptájában temették újra és egykori törökországi házát is felépítették. A rodostói ház Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessége. Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata, a középkori városfal mellett, a Hóhérbástya udvarában áll. 1943-ban építették fel .

Bent tárlatvezetéssel néztük meg a kiállítást. A kiállítás Rákóczi mindennapjait, személyes tárgyait és e mellet Rodostó keleti világát is bemutatja. Nagyon megható volt az amikor az idegenvezető a kitartásról, a magyar föld szeretetéről, és Rákóczi hazafiasságáról beszélt.
Ez mindannyiunkat nagyon megérintett.

Nagyon jól éreztük magunkat!

Köszönjük a lehetőséget és a figyelmet!

http://www.aranykezoktatas.hu/fajlok/2019/04/hatartalanul2019.pdf