“Sevillai Borbély”

Szakmai beszámoló

Barcelona 2019. október 27-november 16.
„Sevillai Borbély” 2019-1-1HU01-KA102-060272

A háromhetes szakmai mobilitás gondolata az én fejemből pattant ki évekkel ezelőtt, ezért a pályázatírástól és résztvevők kiválasztásától kezdve az egész projektet figyelemmel kísértem az elejétől a végéig. Korábban többször jártunk Olaszországban, miután ott tapasztaltuk, hogy a szépség-ipar sokkal fejlettebb szinten van, mint nálunk kíváncsiak lettünk mi a helyzet más európai országokban, innen jött Spanyolország gondolata és a Sevillai Borbély vicces elnevezés is. A kiválasztásban fontos szerepet játszott a tanulók idegen nyelv tudása, talpraesettsége és kommunikációs készsége a szakmai kompetenciákon kívül.
Szakmailag a szakoktatók kísérték a tanulók fejlődését a szakmai gyakorlatok, versenyek, és tanórák során, ők tettek javaslatot a jelentkezők személyéről és a mobilitás megvalósításában is fontos szerepet kaptak. A munkahelyek kiválasztása a kinti partnerszervezet Bamos feladata volt, igyekeztek mindenki számára megfelelő gyakorlati helyet biztosítani. Ez többé kevésbé sikerült is. A problémák részben abból adódtak, hogy a kinti szépségszalonok nem minden esetben voltak összhangban a magyar oktatási rendszerrel, a spanyol szépségipari szakemberek multifunkcionális szalonokat üzemeltetnek, ahol a kozmetika részét képezi a kéz-és körömápolás, műkörömépítés, szempillaépítés és testkezelés is. A magyar oktatási rendszerben ezek a tevékenységek nem képezik a kozmetikai képzés részét, ezek külön szakmák. A tanulókat több ízben olyan tevé-kenységre kérték, amire ők nem voltak a képzés okán felkészítve, amihez sokszor a megfelelő higiéniás feltételek sem voltak adottak.

Ezt jeleztük a partnerszervezet felé, aki közvetített a munkahelyek és az oktatók között, többnyire sikeresen. Az összes gyakorlati helyet végigláto-gattuk kollégáimmal a mobilitás kezdetén és végén, egy munkahelytől eltekintve minden szalonban nagyon jól érezték magukat a tanulók és pozitív élménnyel tértek haza. A tutorok illetve szakmai mentorok kellő felkészültséggel és nyitottsággal fogadták tanulóinkat tudásukhoz és kompetenciájukhoz szabott feladatokkal bízták meg őket, a vendégek is nagyon kedvesek voltak, sokszor még borravalót is adtak a diákoknak az jól elvégzett munka jutalmaként, amit esténként a közös megbeszélésen nagy
örömmel meséltek el.


A szállásunk Barcelona egyik nagyon előkelő villanegyedében volt, ami egy iskola melletti kollégiumként üzemel, saját konyhával és étkezővel, közös-ségi terekkel, külön lány és fiú szobával illetve zuhanyzó és fürdő helységgel ellátva. A tömegközlekedés Barcelonában kiváló, jól szervezett, áttekinthető, gyors és tiszta, nagyon hamar megtanultak a tanulók önállóan közlekedni, már az első nap a megérkezés napján elindultak a várost felfedezni és a leendő munkahelyeket is végiglátogatták, lemérték a munkahely-szállás közötti távolságot. A későn végzőket közösen megvárták és esténként együtt jöttek haza, bár a város egyáltalán nem veszélyes, az ellenkező híresztelések ellenére sem. A tömegközlekedéshez kaptunk havi
bérletet, amit a megérkezésünket követően a szállás recepcióján elhelyezve kaptunk meg.

Esténként a közös vacsorát követően megbeszélést tartottunk, ahol a diákok elmesélték a napi élményeiket, sikereiket és esetleges kellemetlenségeiket. Ezt különösen fontosnak tartottam, mert az élményeket napi szinten ki kell ventilálni, hiszen nem biztos, hogy az aktualitását veszítve ugyanolyan hatást érünk el napokkal később. A munkanaplót és egyén teendőket is
megbeszéltük, minden nap ellenőriztem a munkanapló megírását és kértem, hogy folyamatosan küldjék nekem elektronikusan az elkészült munkanaplókat, amiket esténként átnéztem.


Az étkezések reggel az iskola menzáján zajlottak, ami egy nagyon jól felszerelt iskolai menza, ahol frissen készül minden a konyhán. Sajnos az ebédet és a vacsorát dobozban kaptuk készétel formájában, amit meg kellett melegíteni, ezek az ételek sem állagukban sem íz világukban nem voltak jó minőségűek, és minden héten ismétlődtek a menüsorok, ami nem segítette a jó közérzetet. Többször jeleztem a partnerszervezet és az ételszállító felé a
panaszainkat, de sajnos süket fülekre találtam ez ügyben. Szerencsésebb lett volna ebédre egy szendvics csomagolva és vacsorára meleg vacsora, ami az iskola menzáján megoldható lett volna, mert így három hétig tartósítószeres, kétes minőségű ételt kaptak a gyerekek.


A szabadidős programok szervezése a belépőjegyek beszerzésében merült ki a partnerszervezet részéről, de mi azért gondoskodtunk megfelelő programokról a gyerekeknek.
Miután a szinte kötelező Güell parkot és Sagrada Familát megnéztük, lemenetünk a tengerpartra, felmentünk a környező hegyekre, a Tibidabo vidámparkba és több Gaudi házat, múzeumot is megnéztünk a három hét alatt.

Szerencsénkre minden hónap első vasárnapján, illetve bizonyos napokon 15 óra után ingyenes a legtöbb állami múzeum, így volt alkalmunk
ellátogatnunk a Picasso múzeumba, a Nemzeti Galériába, A modern képtárba, a Természettudományi múzeumba és a Hajózástörténeti múzeumba.
A háromhetes program rengeteg élménnyel ért végett, a tanulók nagyon megszerették új munkakörnyezetüket és munkaadóikat, szoros baráti munkatársi kapcsolatok alakultak ki,többen meghívást is kaptak egy újabb látogatásra.

A következők is érdekelhetnek..